A '60-es évek:
Világpolitika: '61. augusztus: berlini fal felépítése, mert a Kelet-Németország polgárai tömegesen menekültek át 1949 óta a szabadságot és jólétet jelentő Nyugat-Németországba az otthoni rabságból és szegénységből. A fal jelképe annak, hogy a kommunista rendszer csak nyers erőszakkal tudja fenntartani hatalmát polgárai felett és a nyugattal szemben versenyképtelen.
'62. október: kubai rakétaválság: a világ ekkor járt a legközelebb ahhoz, hogy egy szovjet-amerikai atomháború által megsemmisüljön a civilizáció. A konfliktus kompromisszummal zárult, a végső katasztrófa veszélyének felismerése pedig a későbbiekben elvezetett a két szuperhatalom fokozatos közeledéséhez. 1964-ben kezdődött az amerikai csapatok tömeges részvétele a vietnami háborúban (csúcspont: 1968: több mint félmillió amerikai katona állomásozik Vietnamban).
Ez a háború a '60-as és '70-es évek fiataljaira az események valódi történelmi jelentőségén túlmutató hatást gyakorolt: az USA-ban (és általában nyugaton) a kezdeti lelkesedés után élénk tiltakozásokat váltott ki, a kommunista blokk országaiban pedig a rendszer szervezte meg óvatosan ugyanezt, megpróbálván a naiv és lelkes a fiatalokat ezzel maga mellé állítani. '68. augusztus: Csehszlovákia megszállása a Varsói Szerződés hadseregi (köztük a magyar) által: egy belső reformkísérlet kíméletlen letörése Moszkva döntésére. (Az esemény óvatosan bekerült a magyar "népi mitológiába" is: legendák szerint a felvidéki magyarok egy része felszabadítóként fogadták a honvédinket. '68: a nagy nyugat-európai diákmegmozdulások (a legfontosabb központok Németország és Franciaország): politikailag zavaros (pl. marxista-maoista jellegű) jelszavakat hangoztattak, a dolgok mélyén talán leginkább a fogyasztói társadalom, az elszemélytelenedés elleni belső ellenkezés állhatott.
'62. október: kubai rakétaválság: a világ ekkor járt a legközelebb ahhoz, hogy egy szovjet-amerikai atomháború által megsemmisüljön a civilizáció. A konfliktus kompromisszummal zárult, a végső katasztrófa veszélyének felismerése pedig a későbbiekben elvezetett a két szuperhatalom fokozatos közeledéséhez. 1964-ben kezdődött az amerikai csapatok tömeges részvétele a vietnami háborúban (csúcspont: 1968: több mint félmillió amerikai katona állomásozik Vietnamban).
Ez a háború a '60-as és '70-es évek fiataljaira az események valódi történelmi jelentőségén túlmutató hatást gyakorolt: az USA-ban (és általában nyugaton) a kezdeti lelkesedés után élénk tiltakozásokat váltott ki, a kommunista blokk országaiban pedig a rendszer szervezte meg óvatosan ugyanezt, megpróbálván a naiv és lelkes a fiatalokat ezzel maga mellé állítani. '68. augusztus: Csehszlovákia megszállása a Varsói Szerződés hadseregi (köztük a magyar) által: egy belső reformkísérlet kíméletlen letörése Moszkva döntésére. (Az esemény óvatosan bekerült a magyar "népi mitológiába" is: legendák szerint a felvidéki magyarok egy része felszabadítóként fogadták a honvédinket. '68: a nagy nyugat-európai diákmegmozdulások (a legfontosabb központok Németország és Franciaország): politikailag zavaros (pl. marxista-maoista jellegű) jelszavakat hangoztattak, a dolgok mélyén talán leginkább a fogyasztói társadalom, az elszemélytelenedés elleni belső ellenkezés állhatott.
Az űrhajózás nagy évtizede: '61: az első ember a világűrben (Gagarin), '65: az első űrséta (Leonov), '69: a Holdra szállás (Apollo 11, Armstrong).
Kultúra: a könnyűzene egyre nagyobb szerepet kap a fiatalok életében (beat és rock). A XX. sz. valószínűleg legfontosabb együttese: Beatles (1962-1970). A hippik korszaka, zene és kábítószer (marihuána, LSD stb.). A korszak szimbolikus eseménye: '69: Woodstock.
Magyarország: Kádár-rendszer. 1963-ig megtorlás az 1956-os forradalomért (az utolsó politikai okú kivégzés: 1961). 1963: amnesztia, majd a rendszer új jelszava: "aki nincs ellenünk, az velünk van". Kísérletek a nép megnyerésére: életszínvonal-politika, kis kedvezmények. Tömeges lakás-építések ('66: az első panel-lakótelep felavatása Budapesten). Egyre jobban elterjednek a tartós fogyasztási cikkek: TV, autó ('63-tól lehet részletre vásárolni): alapvetően átformálják az életmódot. Mind többen jutnak el belföldi nyaralásra (SZOT-üdülés, Balaton), sőt lassanként külföldre (és már nyugatra is). '68: új gazdasági mechanizmus. Egyesek (pl. vállalatvezetők) meggazdagodhatnak, de nem teremt valós piaci viszonyokat.
Kultúra: mindenható ura Aczél György: a műveket három kategóriába osztják: támogatott, tűrt, tiltott ("a 3 T elve"). Táncdalfesztiválok (1966-tól), Ki mit tud-ok (1962-től). Az értelmiség és a fiatalok nyugati mintákat igyekeznek követni. Könnyűzene: nálunk is rock és beat, a nagy hármas: Illés, Omega, Metró.
Oktatás: 1961: új törvény: a tankötelezettsége felemelése 16 éves korra; cél: a középfokú oktatás általánossá tétele, elterjesztése. '60-65: robbanásszerűen megnő a középiskolák száma (a TMG is ebben a hullámban alakult). Egyre nő a diáklétszám is. '65 után ez csökken. 1961-1965: a gimnáziumokban 5+1 napos képzés: 5 nap tanítás, a 6. napon "gyakorlati oktatás" (valójában értelmetlen csellengés) az üzemekben. '65 után: tagozatos osztályok elterjedése (felkészítés a felvételire). 60-65: nagy robbanás a felsőoktatási hallgatók létszámában is.
A Kádár-korszak másik oldala: nagymértékben nő az alkohol-fogyasztás (főleg sör és tömény: a bor háttérbe szorítása tudatos politika a rendszer részéről). A legvalószínűbb ok: magyar nép "válasza" kudarcos történelmünkre.Sport: Legendás olimpiai sikerek (foci, vízilabda, vívás, birkózás, kajak-kenu, öttusa (Balczó András)). Futball: két olimpiai arany ('64, '68) mellett legendás szereplés az 1966-os angliai VB-n (Brazília legyőzése 3:1-re).
( köszönet:Szentgáli Zsolt
Az év tanára 2001)
